Magyarország fürdik a tengerentúli konzervatívok figyelmében, egyfajta antiliberális Disneylanddé vált, miközben a miniszterelnök távozásra kényszerítette a CEU-t vagy éppen radikálisan visszaszorította a média sokszínűségét. Lapszemle.
A XX. századi fasizmust is felidézi az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) budapesti gyűlésének apropójából írt elemzésében James Whitman, a Yale Egyetem összehasonló és nemzetközi joggal foglalkozó professzora.
A fideszes házelnök a Magyarországon tartott konzervatív dzsemborin szólalt fel, ahol arra kérte a résztvevőket, ne hagyják, hogy gyerekeikre és unokáikra egy siralmas világ várjon.
A volt elnök nem nagyon szokott külföldi politikusokat támogatni, de a magyar kormányfővel kivételt tett.
A miniszterelnök szerint fel kell készülnünk a 2024-es, sorsdöntő európai választásokra.
Az Orbánhoz hasonló megválasztott erős emberek belülről, fokozatosan üresítik ki a demokráciát. Sokan félnek attól, hogy az Egyesült Államok alvajáróként pont efelé tart, írja az amerikai lap.
Mike Waltz videóüzenetben jelentkezett be, de beszédében sem a liberálisokról, sem arról nem esett szó, hogy a kommunisták „nyugatról térnének vissza”.
Amerika és Magyarország még mindig azt hiszi, hogy tart a populista hullám, amely egykor Donald Trumpot, Jair Bolsonarót és a Brexitet a nyakunkra hozta a 2010-es évek közepén. Az Alapjogokért Központ szervezésében pedig érkezik egy rendezvény, amely tovább erősíti a magát konzervatívnak és polgárinak valló radikális jobboldalt abban a hitében, hogy a világ célja a törékeny fehér férfiakat elpusztítása.
Ben Ferguson amerikai rádiós beszélőfej is megtisztelte jelenlétével az Alapjogokért Központ konferenciájának nagyérdemű közönségét.
Kovács István szerint Brüsszel sorozatosan adott rossz válaszokat az Európai Uniót érő kihívásokra.
Néhány perc járt a dzsemborizó konzervatívoknak Mr. Brexitből.
Az amerikai tévés ismét Magyarországra érkezik, a magyar miniszterelnök fellépését pedig borítékolni lehetett a konferencián.
